2015. szeptember 13.

Kyril Bonfiglioli: Mortdecai

Kép  forrása: Moly
Ismertető:

Charlie Mortdecai, a szélhámos műkincskereskedő szereti a pénzt, az italt, a művészetet és a nőket, és időnként zűrös helyzetekbe keveredik. Amikor például eltűnik egy Goya-festmény, a rendőrség nála kopogtat, nem véletlenül, majd a birtokába jut egy kompromittáló fénykép is két diplomatáról. Mortdecai rövidesen arra eszmél, hogy különböző kormányok és titkosszolgálatok emberei is holtan akarják látni, úgyhogy minden ravaszságára, valamint verőlegénye, Jock erejére is szüksége lesz ahhoz, hogy kikerüljön a csávából.



Vélemény:

Fogalmam sincs, mit mondjak. Amennyire felcsigázott a fülszöveg, annyira nagy hévvel csaptam volna falnak a könyvet. Úgy három hónapot vett el az életemből, sose kelljen újra kézbe vennem. Igazából arra sem emlékszem, mikor kezdtem, de valamikor a Te c. könyv után.

Jól indult, izgalmasan, de ahogy haladtunk előre, egyre unalmasabb lett. Zavart a sok maszlag, a rengeteg külföldi szöveg. Lapozz hátra, ha tudni akarod, mit jelent. Köszöntem, egy idő után nem kértem belőle. Inkább átfutottam rajta. Hogy a második részben mi történt, azt senki ne kérdezze, mert gőzöm sincs. Mire a 200. oldalra értem, elvesztettem a fonalat.

Összességében: aki pergő cselekményű, izgalmas könyvre vágyik, az ne ezt vegye kézbe. 

Nem tudom, hogy maga a történet ennyire pocsék-e vagy a fordítás, de jelen esetben ez teljesen mindegy.

Egy mondattal jellemzem, amit a harmadik rész vége felé olvastam: Az unalom és a zavar keveréke.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése